Milyen táplálékra van szüksége a babának

2023-10-11

Táplálkozás, amire a babának szüksége van

baba igényeit

A megfelelő táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban elengedhetetlen a gyermekek növekedésének, egészségének és fejlődésének biztosításához. A rossz táplálkozás növeli a betegségek kockázatát. A nem megfelelő táplálkozás a gyermekkori elhízáshoz is vezethet, amely sok országban egyre növekvő közegészségügyi probléma.

A korai táplálkozási hiányok összefüggésben lehetnek a növekedés és az egészség hosszú távú károsodásával is.

Az első két életév kritikus lehetőséget biztosít a gyermekek megfelelő növekedésének és fejlődésének biztosítására az optimális táplálás révén. Az optimális táplálkozásnak nagyobb jelentősége van ebben az életszakaszban, mint bármely más időszakban, mert hatással van az agy növekedésére, az idegrendszer fejlődésére és a jövőbeni egészségre. Minden országnak alkalmaznia kell a csecsemők és kisgyermekek számára javasolt tápanyagbevitelt a nemzetközi tudományos bizonyítékok alapján, azaz táplálkozási és takarmányozási irányelveinek alapjaként. A csecsemő- és kisgyermekkori gyors növekedés időszakában létfontosságú a megfelelő táplálkozási energia biztosítása.

Kötelező figyelmet fordítani azokra az etetési gyakorlatokra, amelyek maximalizálják az energiadús táplálék bevitelét a mikrotápanyag-sűrűség veszélyeztetése nélkül.

A megfelelő fehérjebevitel és kiegyensúlyozott aminosav-mintázat fontos a csecsemő és a kisgyermek növekedéséhez és fejlődéséhez. Célszerű elkerülni a magas fehérjetartalmú étrendet, mert ennek káros hatásai lehetnek. A kiegészítő etetés során és legalább 2 éves korig a gyermek étrendje nem lehet túl zsíros, mivel csökkenti a mikrotápanyag-sűrűséget. A teljes energia körülbelül 30-40 százalékát adó zsír bevitele körültekintő. A hozzáadott cukrok fogyasztása a teljes energia 10 százalékánál kevesebb legyen, mert a magas bevitel veszélyeztetheti a mikroelemek állapotát.

TESTÖSSZETÉTEL GYERMEKKORBAN

Születés után a test teljes víztartalma csökken, és a testtömeg zsíros aránya gyorsan növekszik, és körülbelül 6 hónapos korban éri el a csúcsot. Korai csecsemőkor után, egy természetes fogyókúra után érkezik körülbelül 5 éves korig.

A csecsemők táplálása során az egyik legfontosabb tényező a következetesség. Emlékeznünk kell arra, hogy: –

egy 0-3 hónapos csecsemő csak folyadékot tud felvenni.
egy 3-6 hónapos csecsemő képes lenyelni a sűrűbb inkonzisztenciájú folyadékokat.
egy 6-9 hónapos csecsemő ehet félszilárd ételeket, amelyek sima.
egy 9-12 hónapos csecsemő kis falatokban félszilárd vagy szilárd táplálékot tud bevinni. Ne szűrje le az ételt, hanem próbálja meg felaprítani.

Íme néhány mikro- és makroelem, amelyek rendkívül fontosak a babák számára

VITAMINOK: –

Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori fertőző betegségek előfordulása. Fontos annak meghatározása, hogy az A- és D-vitamin-hiány közegészségügyi probléma-e.

A VASON KÍVÜLI ÁSVÁNYI ALAKOK: –

Ez magában foglalja a jódot; a jódhiány is olyan fő probléma, amelyet a korai szakaszban mérlegelnek.

A VASHIÁNY ELLENŐRZÉSE

A csecsemők és kisgyermekek vashiánya széles körben elterjedt, és súlyos következményekkel jár a gyermekek egészségére nézve. Ezért a vashiány megelőzését kiemelten kell kezelni. Fontos, hogy vasban gazdag ételeket, például májat, húst, halat és hüvelyeseket vagy vassal dúsított kiegészítő élelmiszereket adjon.

Táplálkozás adható szoptatással vagy tápszer alkalmazásával, kiegészítő táplálással.

SZOPTATÁS

A legtöbb kultúra hagyományos gyakorlata a szoptatás. Anyatejet vagy vassal dúsított tápszert kell adni a csecsemő 12 hónapos koráig. A szoptatás elengedhetetlen a gyermek fejlődésének és jólétének fenntartásához és fenntartásához. Születéskor az anya és a csecsemő közötti természetes kötődés a szoptatással is erősíthető. Az emberi anyatej rendkívül tápláló az emberi csecsemő igényeihez. Az anyatej minden olyan tápanyagot tartalmaz, amelyre a csecsemőnek élete első 6 hónapjában szüksége van, beleértve a zsírt, szénhidrátot, fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat és vizet.

Szénhidrát

A laktóz a tej fő szénhidrátja. Megfelel a csecsemő táplálékszükségletének biztosításában betöltött szerepének, mivel jól oldódik, elősegíti a védő bélflóra növekedését, és a kalcium-laktát relatív oldhatósága révén elősegíti a kalcium felszívódását. A tejben található további szénhidrátok közé tartoznak a monoszacharidok, oligoszacharidok és a fehérjéhez kötött szénhidrátok. Ezek fontos védelmet nyújtanak a fertőzések ellen.

Fehérjék

Az anyatejfehérje mennyiségében és minőségében is különbözik az állati tejtől, és egyensúlyban van az aminosavak között, ami sokkal alkalmasabbá teszi a baba számára. Az emberi tejfehérje 30-40 százaléka kazein és 60-70 százaléka tejsavó. Az emberi tej kazeinje kisebb, lazább szerkezetű micellákat képez, mint a tehéntej kazeinje.

A szerkezet elősegíti az enzimműködést. Kevésbé valószínű, hogy kemény, emésztetlen kazeines alvadék csapódik ki a gyomorban, mint tehéntej vagy módosítatlan tehéntej-tápszer esetén.

Az anyatejben a fehérje koncentrációja alacsonyabb, mint az állati tejben.

Az állati tejben lévő sokkal magasabb fehérje túlterhelheti a csecsemő éretlen veséit hulladék nitrogéntermékekkel. Az emberi tej alfa-laktalbumint, míg a tehéntej béta-laktalbumint tartalmaz, amelyet a csecsemők intoleránssá válhatnak.

Zsír

Bár az emberi és a tehéntej zsírtartalma nem nagyon különbözik, a zsírsavak összetevői nagymértékben különböznek egymástól. Az emberi tejzsír magasabb a telítetlen zsírokban, különösen az esszenciális zsírsavakban, a linolsavban és az alfa-linolénsavban, és tartalmazza a hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavakat (LCPUFA). Ezek a zsírsavak fontosak a gyermek neurológiai fejlődéséhez. Az LCPUFA-t hozzáadják egyes anyatej-helyettesítő tápszerekhez, de ez nem jelent előnyt az anyatejjel szemben, és nem biztos, hogy olyan hatékony. Az anyatejben lévő zsírok könnyebben emészthetők és felszívódnak, mint a tehéntejben lévők.

Mikrotápanyagok

Az anyatej általában elegendő vitamint tartalmaz a csecsemő számára (a D-vitamin mellett, amelyet a csecsemő napfény hatására termel). Az anyatej laktoferrint és egyéb mikroelem-megkötő vegyületeket tartalmaz. Ezek megkönnyítik a vas, a folsav, a B12-vitamin, a cink és más mikroelemek felszívódását.

Fertőzésgátló tényezők

Az anyatej számos olyan tényezőt tartalmaz, amelyek segítenek megvédeni a csecsemőt a fertőzésekkel szemben: – Immunglobulin, elsősorban szekréciós immunglobulin A (sIgA), amely bevonja a bélnyálkahártyát, és megakadályozza a baktériumok bejutását a sejtekbe.

Fehérvérsejtek, amelyek elpusztíthatják a mikroorganizmusokat
Tejsavófehérjék (lizozim és laktoferrin), amelyek elpusztíthatják a baktériumokat, vírusokat és gombákat
Oligoszacharidok, amelyek megakadályozzák a baktériumok megtapadását a nyálkahártya felületén

CSECSEMÉPSZER

Az anyatej-helyettesítő tápszert általában iparilag módosított tehéntejből vagy szójatermékekből állítják elő. A gyártási folyamat során a tápanyagok mennyiségét úgy állítják be, hogy azok jobban összehasonlíthatók legyenek az anyatejjel. A zsír minőségi különbsége, a fertőzésgátló és bioaktív faktorok hiánya azonban megmarad, és a fehérje nem változtatható meg.

KIEGÉSZÍTŐ TAKATKOZÁS

6 hónapos kortól kezdődően a csecsemő energia- és tápanyagszükséglete meghaladja az anyatej által biztosított szintet. Ezért szükségessé válik a kiegészítő takarmányozás. Ideális esetben a szülők megvárják a baba 6 hónapos korát, mivel a vese- és emésztőrendszer nem fejlődik ki teljesen korábban, és csökkenti az ételallergiák és a fulladás kockázatát. A kiegészítő élelmiszereknek táplálkozási szempontból megfelelőnek, biztonságosnak és megfelelően tápláltnak kell lenniük.

A gyermeknek kezdetben kis mennyiségű táplálékot kell adni, amely a gyermek korával nő.

A csecsemők vagy kisgyermekek táplálékának legmegfelelőbb állaga az életkortól és a neuromuszkuláris fejlettségtől függ. A csecsemő 6 hónapos korától ehet pürésített, pépesített vagy félszilárd ételeket. 8 hónapos korukra a legtöbb csecsemő már enni is tud enni. 12 hónapos korára a legtöbb gyermek ugyanolyan típusú ételeket ehet, mint a család többi tagja. A gyermek optimális fejlődése érdekében fontos, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan növeljük az élelmiszerek szilárdságát.

A csecsemőt száraz csecsemő rizspehelyen lehet kezdeni, az utasítás szerint keverve, majd a zöldségeket, gyümölcsöket, majd a húsokat.

Csecsemőételek elkészítésekor ne adjunk hozzá sót vagy cukrot.

A konzervek nagy mennyiségű sót és cukrot tartalmazhatnak, ezért jobb elkerülni őket. A tehéntejet a baba 1 éves koráig nem szabad bevezetni. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek nem ajánlott gyümölcsleveket adni. Idősebb csecsemőknek és gyermekeknek csak pasztőrözött, 100 százalékos, hozzáadott cukor nélküli gyümölcslevek adhatók, és ezt napi 180 ml-re kell korlátozni.

A levet vízzel kell hígítani, és étkezés közben egy csészében fel kell adni. A zsírt és a koleszterint nem szabad korlátozni a nagyon kisgyermekek étrendjében. A gyerekeknek kalóriára, zsírra és koleszterinre van szükségük agyuk és idegrendszerük fejlődéséhez és általános növekedéséhez.

2 éves kor után ajánlott mérsékelten zsírszegény étrendet tartani, mivel a későbbiekben magas zsírtartalmú étrend hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségekhez és az elhízáshoz az élet későbbi szakaszában.

A rostbevitelre vonatkozó felnőtteknek szóló ajánlásokat nem szabad kora gyermekkorban alkalmazni. A magas rosttartalom az élelmiszerek energiasűrűségének csökkenéséhez vezet, a magas fitátszint pedig megzavarhatja a mikroelemek felszívódását.

Az 5-6 hónapos csecsemőnek is adható a jól megfőtt zöldség vagy gyümölcs. A főtt és pépesített formában adható gyökerek és gumók, zöldségfélék közé tartozik a burgonya, édesburgonya, jamgyökér, sárgarépa. A spenót a rostos részek eltávolítása után kínálható.

Ezt úgy tehetjük meg, hogy a megfőtt spenótot szitán átnyomjuk, hogy pürét kapjunk.

Gyümölcsök, például banán, papaya, mangó pépesíthető és kínálható a csecsemőnek. A keményebb gyümölcsöket, például az ananászt és az őszibarackot azonban a héj és a magok eltávolítása után minimális vízben meg lehet főzni. Ízlés szerint cukrot adhatunk hozzá, ha a gyümölcsök megpuhultak. Ezeket pépesíthetjük, és etethetjük a csecsemővel.

A szoptatáson kívül egy 4-6 hónapos csecsemőnek körülbelül fél katori (kis adagolótál) khichri zöldséggel vagy fél katori zabkása (főtt suji/Dalia/ragi vagy rizs pépesítve és cukorral keverve) kínálható. vagy jaggery és némi olaj/ghi).

Ezt a mennyiséget öt-hat alkalommal kell felkínálni, mivel a csecsemő nem tud egyszerre sokat enni.

Amikor a csecsemő nyolc-kilenc hónapos lesz, finomra vágott ételeket, például főtt burgonyát és sárgarépát lehet adni. A kekszet vagy pirítóst élvezheti, mert így rágni tudja. Az ilyen ételek megmozgatják a fogakat, és csökkentik az íny irritációját, amely néha a fogzáshoz társul.

ÖSSZEFOGLALÁS

A kisgyermekkorban és az iskolás korban a gyerekek olyan étkezési és mozgási szokásokat alakítanak ki, amelyek egész életükre megmaradnak. Ha a gyerekek egészséges szokásokat alakítanak ki, akkor számos krónikus betegség kialakulásának kockázata jelentősen csökken. Másrészt a rossz étkezési szokások és a gyermekkori fizikai inaktivitás megalapozza a felnőttkori egészségügyi problémákat.

Abban az időszakban, amikor a csecsemőket kiegészítő táplálékkal ismerkednek meg, majd ezt követően gyakran szenvednek olyan fertőzésektől, mint a szamárköhögés, a kanyaró vagy a hasmenés.

Lehet, hogy tudatában van annak, hogy ezeket a betegségeket olyan baktériumok okozzák, amelyek jelen lehetnek az ételünkben/vizünkben vagy a belélegzett levegőben. A kiegészítő élelmiszerek nem megfelelő bevitele rontja a helyzetet. Egy jól táplált csecsemő is megkaphatja ezeket a fertőzéseket, de hamarabb felépül, mint egy alultáplált csecsemő.

Tartsa a kapcsolatot a fitnesshealthforeverrel további frissítésekért.