Pradip Chandra Roy vs ITO (ITAT Kolkata)
Az ITAT Kolkata úgy ítélte meg, hogy az újraértékelési végzés hatályát vesztette, mivel a jövedelemadóról szóló törvény 148. cikke alapján kiadott értesítést az elévülési dátum után kézbesítették. Mivel a felszólítás kibocsátása törvénytelen, az ebből következő végzések megsemmisíthetők.
Tények- Az értékelt személy, a nyugat-bengáli kormány PWD osztályának D csoportjának nyugdíjas tagja. Az AO 2016. 08. 29-én a törvény u/s 133. (6) bekezdése alapján hirdette ki, hogy a Főosztály birtokában volt az értékelt által a 2013-2014-es pénzügyi évben ingatlanügyletre vonatkozó információ. Figyelemre méltó, hogy az értékelt a különböző emlékeztetők után sem tett eleget, és a törvény u/s 148. sz. 2021.01.31-i értesítése került kiadásra. Az AO úgy értékelte a fellebbezőt, hogy figyelembe vette az eladott ingatlan teljes illetékértékét Rs-ért. 16.83.600/-. Ahelyett, hogy a 66,67%-os értéket vennénk figyelembe, Rs összeget kell figyelembe venni. 16.83.600/- nem közzétett tőkenyereségként kezelendő u/s 148. törvény.
A CIT(A) elutasította a fellebbezést, mivel az értékelt nevében nem érkezett válasz. Mivel sérelem éri, a jelen fellebbezést benyújtják.
Következtetés- Megállapította, hogy az értékelési végzésből kitűnik, hogy az ld. Az AO 2021.03.31-én aláírta a törvény u/s 148. számú felhívását, de nem adta ki, bár az ld. Az AO végzésében úgy nyilatkozott, hogy az értesítést 2021.03.31-én ő adta ki, de ezzel egy időben az ld. Az AO kijelentette, hogy mivel az e-mail portálon nem volt regisztrálva e-mail cím, az értesítést 2021.12.28-án kézbesítették az értékeltnek. Ennélfogva álláspontunk szerint a felmondás 2021.12.28-án, jóval az elévülés időpontja után került kiadásra, és ennek megfelelően a felmondás kiadása jogilag is rossz. Mivel a felszólítás kibocsátása jogilag helytelen, ezért az ezt követően hozott összes végzésnek nincs jogereje, és ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni őket.
AZ ITAT KOLKATA RENDELÉS TELJES SZÖVEGE
Az elbíráló által a 2014–2015-ös értékelési évre (röviden: AY) vonatkozó fellebbezés az 1961. évi jövedelemadó-törvény u/s 250 (röviden: törvény) ld. által hozott végzése ellen irányul. Jövedelemadó- (fellebbezési)-NFAC biztos, Delhi [in short ld. ‘CIT(A)’] törvény 144. §-ával olvasott 147. számú u/s keretrendeletből eredő 2024.06.05.
1.1. A fellebbező ügyének rövid tényei az, hogy a vizsgált személy, a nyugat-bengáli kormány PWD osztályának D csoportjának nyugdíjas személye, nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, és nem regisztrálta PAN-számát az IT Portalon. Az értékelt a 2014-2015. évi AY-ről nem nyújtott be jövedelemadó-bevallást, mivel jövedelme az adóalap alatt maradt. Az értékelő tisztviselő (a továbbiakban: ld. „AO”) 2016. 08. 29-én a törvény u/s 133. (6) bekezdését állította ki, mivel az osztály birtokában volt az értékelt által ingatlannal végzett ügyletre vonatkozó információ. a 2013-14-es pénzügyi évben. Azt állítja az ld. Felhívta a figyelmet arra, hogy az értékelt különböző felszólítások után sem tett eleget, és 2021.01.31-i keltezésű törvény u/s 148 értesítést bocsátottak ki 2021.03.31-én a PCIT, Siliguri szükséges kielégítésének megszerzése után. A végzésben továbbá azt állítják, hogy mivel az elektronikus bejelentési portálon nem volt regisztrálva e-mail cím, az értesítést 2021.12.28-án kézbesítették az értékeltnek az osztályfelügyelő hozzáfűzésével. Az ok azt hinni, hogy az AY 2014–2015 után adóköteles jövedelme elkerülte a törvény 147. szakasza szerinti értékelést. Az ld. Az AO úgy értékelte a fellebbezőt, hogy figyelembe vette az eladott ingatlan teljes illetékértékét Rs-ért. 16.83.600/-. Ahelyett, hogy a 66,67%-os értéket vennénk figyelembe, Rs összeget kell figyelembe venni. 16.83.600/- nem közzétett tőkenyereségként kezelendő u/s 148. törvény. Az említett végzést a bíráló megtámadta az ld. CIT(A), de az értékelt fellebbezését is elutasították, mivel az ld előtt nem érkezett válasz az értékelt nevében. CIT(A). Mivel sérelmes és elégedetlen a támadott végzéssel, a jelen fellebbezést részesítették előnyben.
1.2. Ld. Az elbírált védője vitatja a megtámadott végzést, és a fellebbezési feljegyzésben különböző indokokat támaszt, de fő álláspontja az, hogy az elbírálást az ld. Az AO a törvény u/s 148. számú felhívásával törvénytelen. Az ld. Az értékelt ügyvédje felhívta a figyelmünket erre a ld. Az AO anélkül, hogy ellenőrizte volna az információk helyességét, és nem is elégedett meg azzal, hogy az adásvételi okirat másolatát beszerezte a kiegészítő körzeti aljegyző hivatalától, és tévesen hozzáadta az eladott ingatlan teljes bélyegilletékét Rs-ért. 16.83.600/-. Az ld. Az értékelt védője továbbá előadja, hogy az ld végzéséből kitűnik. AO, hogy ld. Az AO 2021.03.31-én írta alá a törvény u/s 148-as felhívását, de azt 2021.03.31-én nem adták ki, hanem 2021.12.28-án kézbesítették az értékeltnek, vagyis jóval az elévülés esedékessége után, ami rossz. törvényben. A következő határozatokat idézte:
a) Ardent Steel Ltd. kontra ACIT (2018) 405 ITR 422 (Chhattisgarh)
b) Kanubhai M. Patel vs. Hiren Bhatt (208) 334 ITR 25 (Guj.)
c) Daujee Abhushan Bhandar P. Ltd. kontra Union of India, 2022. évi 78. sz.
1.3. Másrészt ld. D/R támogatja a kifogásolt végzést.
2. Áttanulmányoztuk az iratokat, és megállapítottuk, hogy az értékelt feleségével, Smt. Kalpana Roy (Most meghalt, mivel Kalpana Roy halotti anyakönyvi kivonatát az értékelt benyújtotta). Szintén határozott esete a vagyonkezelőnek, hogy Kalpana Roy, az értékelt felesége és a fent említett ingatlan társtulajdonosa örökösen elhunyt, hátrahagyva férjét és két nagykorú fiát, akik egyenlő arányban örökölték vagyonát. az ld. Az értékelt ügyvédje az adásvételi okiratot is benyújtotta előttünk, amely azt mutatja, hogy az értékelt társtulajdonosa volt az említett ingatlannak. Most a jogi kérdéshez érve számunkra úgy tűnik, hogy az ld. Az AO újraindította az ingatlanbecslő vizsgálatát annak téves mérlegelésével, hogy az ingatlanbecslő 100%-os tulajdonosa volt az eladott ingatlannak, és 100%-os bélyegilletéket köteles fizetni az eladott ingatlan után, amelyet nyilvánvalóan ő és két fia értékesít. Az adásvételi okiratot az értékelő is benyújtotta előttünk. Kétségtelenül elismeri, hogy az értékelt ügyét 2021. március 31-én a négy éven túli AY 2015-16-ra vonatkozó felhívással újból megnyitották. Az ld. Az AO a törvény u/s 148. §-a előtt csak annyit közölt, hogy hiteles információt kapott arról, hogy az értékelt ingatlant értékesített. Tisztelt Legfelsőbb Bíróság ügyében ACIT kontra CEAT Ltd. beszámolt 449 ITR 171 egyértelműen kifejtették észrevételeiket, hogy „Nem vitás, hogy az értékelést négy éven túli újraindítására törekedtek. Ezért az 1961. évi törvény 148. szakasza szerinti valamennyi feltételt teljesíteni kell az értékelés négy éven túli újraindításához.”
2.1. Tisztelt Kalkuttai Legfelsőbb Bíróság ügyében Jay Shree Tea & Industries Ltd. kontra DCIT beszámolt 245 ITR 0567 továbbá úgy ítélte meg, hogy “Figyelembe véve a 148. § szerinti felmondás előtti uradalmaik észrevételeit, ha az adómegállapítási évektől számított 4 év elteltével akar felmondást kiadni, a jövedelemadó-tisztviselőnek meg kell győződnie arról, hogy az adómegállapítási végzésben a jövedelem adóztatásba kerülése történt, másodsorban , hogy az értékelt elmulasztotta teljes körűen és ténylegesen felfedni a jövedelmének megállapításához szükséges összes lényeges tényt.”
2.2. Jelen esetben, amint számunkra úgy tűnik, hogy a felhívások kiadása előtt az ld. Az AO nem elégedett meg, bár az igazság ellenőrzése érdekében megszerezheti az adásvételi okirat másolatát az ADSR, Siliguri irodájától. Az ingatlanbecslő által benyújtott adásvételi okiratból kitűnik, hogy a szóban forgó ingatlant nem egyedül a vagyonkezelő értékesítette, hanem annak két fia is volt az ingatlan eladója. Most a következő ponthoz érve az értékelési végzésből kitűnik, hogy az ld. Az AO 2021.03.31-én aláírta a törvény u/s 148. számú felhívását, de nem adta ki, bár az ld. Az AO végzésében úgy nyilatkozott, hogy az értesítést 2021.03.31-én ő adta ki, de ezzel egy időben az ld. Az AO közölte, hogy mivel az e-mail portálon nem volt regisztrálva e-mail cím, az értesítést 2021.12.28-án kézbesítették az értékeltnek. Ennélfogva álláspontunk szerint a felmondás 2021.12.28-án, jóval az elévülés időpontja után került kiadásra, és ennek megfelelően a felmondás kiadása jogilag is rossz. Ebben az összefüggésben felfigyeltünk a Hon’ble Chhattisgarh High Court és a Hon’ble Allahabad High Court ítéletére is, amely a következő:
Az Ardent Steel Kft. esetében (supra):
„28. Így a „kiadni” kifejezésnek a felszólítás, a végzés és az eljárás összefüggésében a kiküldés jelentését tulajdonították; hogy a megfelelő tiszt kezébe adja a szolgálatot. Az informatikai törvény 149. §-ában használt „ki kell adni” kifejezést ezért a fent említett összefüggésben kell értelmezni. Így a „ki kell adni” kifejezés azt jelentené, hogy a megfelelő tisztviselő kezében lévő helyre küldjük ki szolgálatra. A felszólítást követően és szabályszerű feladást követően a szolgálatot teljesítő tisztviselő kezébe kell adni, mint a posta gyorspostai vagy ajánlott küldeményként stb. mondta értesítés. Megfelelően le kell bélyegezni, és a megfelelő címre kell kiállítani, akinek címezték. A felhívás puszta aláírása nem egyenlő az informatikai törvény 149. §-a szerinti felhívás kibocsátásával.”
Daujee Abhushan Bhandar P. Ltd. esetében (fent):
„29. Így figyelembe véve az 1961. évi törvény 282. és 282. A szakaszának rendelkezéseit, valamint a 2000. évi törvény 13. szakaszának rendelkezéseit és a „kérdés” szó jelentését, azt találjuk, hogy az értesítést először az elbíráló hatóságnak kell aláírnia, majd vagy papír formátumban kell kiadni, vagy elektronikus formában közölni úgy, hogy a másolatot a 282. §-ban meghatározott módokon átadják vagy továbbítják az ott megnevezett személynek. magában foglalja az elektronikus irat formájában történő továbbítást. A 2000. évi törvény 12. 13. szakaszának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy eltérő megállapodás hiányában az elektronikus irat akkor kerül elküldésre, amikor az a kibocsátó ellenőrzésén kívül kerül a számítógépes erőforrásokba. Így azt az időpontot, amikor a digitálisan aláírt, elektronikus irat formájában megjelenő értesítés a kibocsátó, azaz az elbíráló hatóság ellenőrzésén kívül kerül a számítógépes erőforrásokba, amely a 148. § szerinti értesítés kibocsátásának dátumát és időpontját értelmezi a 149. §-ával. törvény, 1961.
30. A fentebbi kifejtésre tekintettel úgy véljük, hogy a hirdetmény puszta digitális aláírása nem jelenti a felhívás kibocsátását. Mivel az 1961. évi törvény 148. paragrafusa szerinti kifogásolt értesítést 2021.04.06-án e-mailben adták ki a kérelmezőnek, ezért úgy ítéljük meg, hogy az 1961. évi törvény 148. szakasza szerinti kifogásolt értesítés elévült. Következésképpen a kifogásolt felhívást hatályon kívül helyezték.”
3. Figyelembe véve az ügy fentebb kifejtett tényállását, úgy véljük, hogy a felszólítás kibocsátása jogellenes. Mivel a felszólítás kibocsátása jogilag helytelen, ezért az ezt követően hozott összes végzésnek nincs jogereje, és ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni őket.
4. Ennek eredményeként az értékelt által benyújtott fellebbezésnek helyt adnak.
4-én a nyilvános ülésen kihirdetett végzésth 2024. november.
