CIT-13 vs Shyam R. Pawar (Bombay Legfelsőbb Bíróság)
A Bombay High Court megvizsgálta a CIT-13 kontra Shyam R. Pawar ügyben benyújtott fellebbezést a 2003–2004–2006–2007 közötti értékelési évekre vonatkozóan. Az elsődleges probléma az 1961. évi jövedelemadó-törvény 68. szakasza szerinti kiegészítés törlése körül forgott az Income Tax Appellate Tribunal (ITAT) által. A Revenue azt állította, hogy a Törvényszék tévesen fordította meg a biztos és az értékelő tiszt egyidejű megállapításait a minisztérium vizsgálatából származó bizonyítékok alapján, amelyek arra utaltak, hogy bizonyos vállalatok és brókerek manipulált részvényárakat alkalmaztak. A Revenue azzal érvelt, hogy az értékelt részvételét ezekben a megkérdőjelezhető ügyletekben fenn kellett volna tartani.
Másrészt az elbírált védője azzal érvelt, hogy a Törvényszék határozata érvényes volt, és kijelentette, hogy a bemutatott anyagok nem kapcsolták kellőképpen az elbírálót az állítólagos manipulációhoz. Az értékelt részletes tranzakciós nyilvántartást nyújtott be, beleértve a DMAT-számlákat és a cserevisszaigazolásokat, amelyek azt mutatták, hogy a részvényeket valóban vásárolták és adták el. A Törvényszék hangsúlyozta, hogy bár bizonyos szabálytalanságokat észleltek, a bizonyítékok nem bizonyítják meggyőzően, hogy az ügyletek hamisak voltak, vagy egy el nem számolt pénzmosás tervének részei. A bíróság egyetértett a Törvényszék értékelésével, és arra a következtetésre jutott, hogy a bizonyítékok nem elegendőek az adóhivatal követelésének igazolására, és elutasította a fellebbezést, elutasítva a részvényeladásra és a kapcsolódó veszteségekre vonatkozó további kérdést is.
Így a Bombayi Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a Törvényszék határozatát, és elutasította a fellebbezést, és úgy ítélte meg, hogy nem volt lényeges jogkérdés, mivel a megállapítások a rendelkezésre álló bizonyítékok alapos áttekintésén alapultak. Az ügy költségmentesen zárult, mivel a Törvényszék döntése nem volt téves.
A BOMBAY FŐBÍRÓSÁG ÍTÉLETÉNEK/RENDELÉSÉNEK TELJES SZÖVEGE
Hallottuk, hogy Sureshkumar úr a Revenue nevében jelent meg ezekben a fellebbezésekben. Sureshkumar úr azt állítja, hogy a Törvényszék 2012. május 4-i, a 2003–2004–2006–2007 közötti értékelési évekre vonatkozó, a jelen fellebbezésekben megtámadott végzése a következő lényeges jogi kérdéseket veti fel:
(1) A tények és az eset körülményei, valamint jogi szempontból az ITAT helyesen törli-e a CIT (A) által az 1961. évi IT-törvény 68. szakasza alapján megerősített kiegészítést?
(2) Vajon az eset tényei és körülményei, valamint a törvény alapján a Törvényszék által rögzített megállapítás ellentétes-e a feljegyzésekkel, és így ferde?
Kiegészítő kérdés a 2012. évi 1568. számú jövedelemadó-fellebbezésben
(3) Az eset tényei és körülményei, valamint a törvény alapján helyesen járt-e el a Törvényszék, amikor törölte a részvénytőke-piaci Kft. eladásából származó 5 95 720 Rs./- kártérítési igény elutasítását?
2. Mr. Sureshkumar azt állítja, hogy a Törvényszék súlyosan tévedett a jogban, amikor megfordította a biztos és az értékelő tisztviselő ténymegállapítását. Ez a minisztérium Bhuvaneshwar vizsgálati részlegének jelentésén alapult. Ez feltárta, és ahogy a biztos megjegyezte, hogy egy hibás ügyfélfejet említettek. Ez azt bizonyítaná, hogy a minisztérium nem pusztán gyanúra, hanem meggyőző és kielégítő bizonyítékokra alapozva járt el. A Törvényszéknek nem kellett volna megfordítania ezt az egyidejű megállapítást, és a jelentés egyes következtetéseire támaszkodni. A Törvényszéknek tájékoztatnia kellett volna a biztos e konkrét megállapítását. A biztos végzésének 21. pontjában a 2003-2004-re vonatkozó fellebbezésében megállapította, hogy a minisztériumnak olyan anyagok állnak rendelkezésére, amelyek bizonyítják, hogy egy társaság, a Bolton Properties Ltd. igazgatói manipulálták a Bolton Properties Ltd. részvényárfolyamát. A Wing a jelentésében feltárta, hogy két operátor volt, nevezetesen Mr. Sushil Purohit és Shri Jagdish Purohit, és az egyikük ennek a Társaságnak az igazgatója. A hírek szerint Mr.Jagdish több befektetési társaságot lebegtetett, amelyeket agresszíven használtak az M/s.Prakash Nahata & Co. brókerrel kötött ügylet során. A kedvezményezettek által az M/s.Prakash Nahata & Co.-n keresztül kirakott részvényeket végül a befektetés megvásárolta. Shri Purohit által irányított vállalatok, és néhány ilyen társaságot besoroztak. Az értékelt Mr.Shyam Pawar neve szerepelt a nyomozás során. A biztos megjegyezte, hogy az értékelt nem új a részvénykereskedelemben. A részvényeket egy mumbai brókeren keresztül vásárolja és adja el. A kifogásolt filléres részvényekkel kapcsolatban a kalkuttai brókeren keresztül bonyolított le, ami önmagában is kétségeket ébreszt az ügylet valódiságával kapcsolatban. Azok a szervezetek/társaságok, amelyek részvényeivel tőzsdén kereskedtek, nevezetesen az M/s.Bolton Properties Ltd., a Prime Capital és az M/s.Mantra, nem rendelkeztek elegendő üzleti tevékenységgel, amely indokolta volna részvényárfolyamuk emelését. A biztos ezért arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos üzemeltetők és brókerek olyan sémát dolgoztak ki, amellyel az Értékelt személy el nem számolt pénzét elszámolt bevételekké alakították át, és az Értékelő ezt a sémát használta. Ezért azt az állítást, hogy az értékelt tőkenyereségre tett szert, elutasították, és az IT-törvény 68. szakasza alapján végrehajtott 25 93 150 Rs. kiegészítést helybenhagyták.
3. Sureshkumar úr komolyan kifogásolta, hogy a Törvényszéknek nem szabadott volna beleavatkoznia egy ilyen, egyidejűleg megfogalmazott megállapításba. A további fellebbezés során a Törvényszék nem elemezte ezt az anyagot, és arra a következtetésre jutott, hogy az értékelő tiszt és a biztos által egyidejűleg tett ténymegállapítások torzak. A Törvényszék azon az alapon járt el, hogy a minisztérium feladata, hogy megfelelő bizonyítékot mutasson be a vizsgált személyhez, és hogy ezeken a gyanúsított brókereken keresztül, akikkel kapcsolatban a minisztérium vizsgálatot folytatott, készpénzes tranzakció történt. Miután Sureshkumr úr szerint a minisztériumra háruló terhet az Adóügyi Osztály elhárította, a Törvényszék ilyen megállapítása lényeges jogi kérdést vet fel. A fellebbezésnek tehát helyt kell adni.
4. Gopal úr, a vizsgált ügyvédje, aki a Fellebbezések mindegyikében megjelenik a Vértes nevében, felhívja figyelmünket a Törvényszék megállapítására. Azt állítja, hogy ha ez nem más, mint a készpénz elhelyezése vagy a fel nem számolt pénzek elszámolttá való átalakítása, akkor a bizonyítéknak teljesnek kellett volna lennie. A körülmények változásának a vizsgálat eredménye után az Értékeltet valamilyen módon, vagy akár ezekkel a brókerekkel, illetve a két társaságot lebonyolító személyekkel kellett volna kapcsolatba hoznia. Csak azután engedélyezték jogosan a Vértes fellebbezését, hogy az Értékelő, akinek a részvényekkel kereskednie kell, és minden részletet bemutatnia, beleértve a DMAT-számlát, a kalkuttai tőzsde megerősítette a tranzakciót. A Törvényszék nem pusztán azért avatkozott be az egyidejű végzésekbe, mert lehetséges volt más álláspont is. Beavatkozott, mert muszáj volt beavatkoznia velük, mivel a biztos és az értékelő tiszt nem vett tudomást néhány releváns és helytálló anyagról. Ilyen körülmények között azt állítja, hogy a fellebbezések nem vetnek fel lényeges jogi kérdést, és megérdemlik az elutasítást.
5. Áttanulmányoztuk az egyidejű megállapításokat, amelyekre Sureshkumar úr erősen támaszkodik. Igaz ugyan, hogy a biztos részletesen hivatkozott végzésének 20., 20.1., 20.2. és 21. pontjaiban a levelezésre és a vizsgálati jelentés tartalmára, a jelen ügy szempontjából az volt a fontos és létfontosságú, hogy vajon a részvényekkel kapcsolatos ügyletek valódiak vagy színleltek és hamisak voltak. Ha a részvények vétele és eladása megjelenik az Értékelő DMAT számláján, mégis megbeszélt tranzakciónak nevezik, és valósnak tekintik, akkor a biztos és az értékelő tisztviselő által levont következtetés alaposabb vizsgálatot igényel. Az értékelő tisztviselő által végzett vizsgálat során az is kiderült, hogy a Kalkuttai Értéktőzsde nyilvántartása szerint a részvényeket a Sagar Trade Pvt. Ltd. és a Rockey Marketing Pvt. S003 és R121 kódszámára vásárolták. Kft. ill. E kettő közül csak a Rockey Marketing Pvt.Ltd. szerepel az értékelő jelentésben, és kijelenti, hogy részt vesz a modus-operandiban. Ezen az anyagon azt állítja, hogy a részvények adásvételével kapcsolatos ügyletek kétségesek és nem valódiak. Az értékelt szerepével kapcsolatban a biztos mindössze annyit figyelt meg, hogy az értékelt kalkuttai brókereken keresztül bonyolított le tranzakciókat, ami önmagában is kétségeket ébreszt az ügyletek valódiságával kapcsolatban, és a Társaság pénzügyi eredménye és teljesítménye nem volt olyan, amely indokolná a tranzakciót. a részvényárak emelkedése. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos üzemeltetők és brókerek kidolgozták azt a sémát, hogy az Értékelt el nem számolt pénzét az elszámolt bevételekké alakítsák át, és a jelenlegi Értékelt ezt a sémát használta.
6. E tekintetben úgy találjuk, hogy Gopal úr állításai megalapozottak. A Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy szükség van még valamire, ami a jelenlegi Értékelőt összekapcsolja az ügyletekkel, és amelyeket a két vállalat Promótereinek/Igazgatóinak tulajdonítanak. A Törvényszék a teljes anyagra hivatkozott, és megállapította, hogy a vizsgálat egy bizonyos ponton leállt, és az adóhivatal nem vitte tovább. A Bolton Properties Ltd. 1.30.000 darab részvényét az értékelt 2003. január hónapban vásárolta meg, és 2003. március 31-ig továbbra is birtokában volt. A jelen ügy a Mantra Online Ltd. 20.000 részvényére vonatkozott Rs teljes ellenérték fejében. 25.93.150/-. Ezeket a részvényeket adták el, és hogyan, milyen időpontokban és milyen ellenszolgáltatásért, valamint a csekkekkel kapott összegeket a Törvényszék a 10. pontban széles körben utalta. A DMAT-számla másolata, a fellebbezés 36. és 37. oldalán Papírkönyv a Törvényszék előtt a részvénytranzakció hitelét mutatta. Rendelkezésre álltak a két brókerrel kötött szerződéses feljegyzések, amelyek a tranzakciók részleteit tartalmazták. A kötvény a Tőzsde által generált és előírt rendszer. Ebből az anyagból a 11. pontban a Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy ez nem puszta készpénz elhelyezése, amely lehetővé teszi annak elszámolt vagy rendszeres fizetésre való átváltását. A Kalkuttai Értéktőzsde által az ügyfélkóddal kapcsolatban feltárt eltérésre hivatkoztak. A Törvényszék azonban arra a következtetésre jutott, hogy ez önmagában nem elegendő annak bizonyítására, hogy a kifogásolt részvényekkel kapcsolatos ügyletek hamisak/álságosak voltak. A Tőzsdétől kapott adatokra támaszkodtunk, és abból a célból, hogy a Bevételt felrójuk az alapteher nem teljesítésében. Ha a Törvényszék ezen az úton halad, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálatot nem folytatták tovább, és a kezdeti vagy alapvető kötelezettségek teljesítése érdekében, akkor a Törvényszék ilyen következtetése nem nevezhető perverznek. A Törvényszék végzésének 12. pontjában rögzített következtetések sem tartalmaznak semmilyen téves jogalkalmazást, amely a feljegyzésen látható.
7. A fenti megbeszélés eredményeként nem találunk semmiféle érdemet Sureshkumar úr azon állításával kapcsolatban, hogy a Törvényszék félrevezette magát és a jogot. Úgy véljük, hogy a fellebbezések nem vetnek fel lényeges jogi kérdést. Ennek megfelelően elbocsátják őket. Nem lett volna végzés a költségek tekintetében.
8. Még a kiegészítő kérdés sem mondható lényeges jogkérdésnek, mert ugyanazon ügyletek, ügyletek, ugyanazon nyomozás és ugyanazon díj, illetve el nem számolt pénz elhelyezésének állítása kapcsán merül fel. A részvényekre vonatkozó lényeges részleteket már rögzítették. Ez a kérdés is kiesik a Törvényszék által tárgyalt, 25 93 150 Rs. 25 93 150 Rs. hozzáadásával kapcsolatos kérdésből. Az állítólagosan felvett veszteségszámot leszámítva semmilyen megkülönböztethető elem nem rögzíthető és nem rögzíthető. Ugyanezen okokból még ez a kiegészítő kérdés sem nevezhető lényeges jogkérdésnek.
