BAKU, Azerbajdzsán – A világ vezetői összefognak kedden az ENSZ éves klímakonferenciáján Bakuban (Azerbajdzsán), bár a nagy nevek és a nagyhatalmú országok észrevehetően hiányoznak, ellentétben a korábbi klímatárgyalásokon, amelyek egy futball-világbajnokság sztárerejét hordozták.
De a 2024-es COP29 klímatárgyalások inkább a Nemzetközi Sakkszövetség világbajnokságához hasonlítanak, hiányoznak a felismerhető nevek, de nagy a nerd erő és a stratégia. Nem jelennek meg a 13 legnagyobb szén-dioxid-szennyező ország csúcsvezetői. Az ő nemzeteik felelősek 2023-ban a hőleválasztó gázok több mint 70%-áért.
„Azok az emberek, akik ezért felelősek, nincsenek jelen” – mondta Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a csúcstalálkozón tartott beszédében. „Mennyire hatékonyak a fellépéseink ezen a találkozón, amikor a Párizsért felelős ország Franciaország elnöke nincs is itt, és úgy érzi, ez nem releváns? Nincs mire büszkének lenni.”
Nem Franciaország az egyetlen. A világ legnagyobb szennyezői és legerősebb gazdaságai – Kína és az Egyesült Államok – nem küldik el első helyüket. India és Indonézia államfői sem vesznek részt az ülésen, ami azt jelenti, hogy a négy legnépesebb nemzetnek, ahol a világ népességének több mint 42%-a van, nem beszélnek a vezetők.
„Ez a politikai cselekvési akarat hiányának a jele. Nincs szükség sürgősségre” – mondta Bill Hare klímakutató, a Climate Analytics vezérigazgatója. Azt mondta, ez megmagyarázza „az abszolút zűrzavart, amelyben találjuk magunkat”.
Bővebben: TIME Felfedi a 2024-es TIME100 klímalistát
A vezetők kiemelik az elkerülhetetlen felmelegedést és energiaátmenetet
A világ az eddigi legmelegebb napnak, hónapnak és évnek volt tanúja „és a klímapusztítás mesterkurzusának” – mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a világ vezetőinek, akik megjelentek.
Guterres azonban reményt táplált, és Donald Trump egyesült államokbeli újraválasztására utalva azt mondta, hogy „elérkezett a tiszta energia forradalma. Egyetlen csoport, semmi üzlet, egyetlen kormány sem állíthatja meg.”
Az ENSZ tisztviselői szerint 2016-ban, amikor Trumpot először megválasztották, 180 gigawatt tiszta energia és 700 000 elektromos jármű volt a világon. Jelenleg 600 gigawatt tiszta energia és 14 millió elektromos jármű áll rendelkezésre.
A házigazda azerbajdzsáni elnök, Ilham Aliyev a világ vezetőinek kétnapos beszédét sértegette Örményország, a nyugati sajtó, a klímaaktivisták és a kritikusok, akik kiemelték országa gazdag olaj- és gáztörténetét és kereskedelmét, képmutatónak nevezve őket, mivel az Egyesült Államok a világ legnagyobb országa. olajtermelő. Azt mondta, „nem fair” Azerbajdzsánt „kőolaj-államnak” nevezni, mert a világ olaj- és gáztermelésének kevesebb mint 1%-át állítja elő.
Az olaj és a gáz „Isten ajándéka”, akárcsak a nap, a szél és az ásványok – mondta Alijev. „Nem szabad az országokat hibáztatni azért, hogy megvannak. És nem szabad hibáztatni azért, hogy ezeket az erőforrásokat piacra hozzuk, mert a piacnak szüksége van rájuk.”
Fletcher Harper, a GreenFaith tiszteletes egy nyilatkozatában felhívta a figyelmet a vallásra való hivatkozásra, és ehelyett a fosszilis tüzelőanyagokat “szó szerint a pokolba vezető útnak nevezte emberek milliárdjai és a bolygó számára”.
A COP29-nek nevezett klímatárgyalások házigazdája és elnökeként Alijev azt mondta, országa keményen szorgalmazza a zöld átállást a fosszilis tüzelőanyagoktól, „de ugyanakkor reálisnak kell lennünk”.
Mivel sok nehézsúlyú van távol, az Egyesült Királyság és a kisebb nemzetek kitöltik az űrt
A tárgyalások egyik legjelentősebb vezetője Keir Starmer brit miniszterelnök. Bejelentette az 1990-es szinthez képest 81%-os kibocsátáscsökkentési célt 2035-re, összhangban a Párizsi Megállapodás azon céljával, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokra (2,7 Fahrenheit-fokra) korlátozzák.
Sok klímaelemző üdvözölte a bejelentést. “Erős mércét állít fel más országok számára” – mondta Debbie Hillier, a Mercy Corps globális klímapolitikai vezetője. Nick Mabey, az E3G éghajlat-változással foglalkozó agytröszttől azt mondta, hogy „más nemzeteknek is követniük kell példájukat nagy ambíciójú célokkal”.
A világ éghajlattal szemben leginkább sérülékeny országainak vezetői is erőteljesen mutatkoznak be. Számos kis szigetország elnöke és több mint tucatnyi afrikai ország vezetője beszél a világ vezetőinek kétnapos csúcstalálkozóján.
„Elődeink botokkal, kókuszdió levelekkel és héjjal térképezik fel az árapályt. A vérünkben van, hogy tudjuk, mikor fordul a dagály. Az éghajlat tekintetében pedig ma fordulat van” – mondta Hilda Heine, a Marshall-szigetek elnöke. “Az idő megítéli azokat, akiknek nem sikerül áttérniük.”
Az ENSZ tisztviselői lekicsinyelték az államfői sztárhatalom hiányát, mondván, hogy minden ország képviselteti magát és aktívan részt vesz a klímatárgyalásokon.
Az egyik logisztikai kérdés, hogy a jövő héten a legerősebb országok vezetőinek fél világgal távol kell lenniük Brazíliában a G20-találkozókon. A legutóbbi egyesült államokbeli választások, a német kormány összeomlása, a természeti katasztrófák és a személyes betegségek szintén távol tartottak néhány vezetőt.
A klímatárgyalók a pénzre összpontosítanak
A tárgyalások középpontjában az éghajlatváltozás elleni küzdelem áll, ami azt jelenti, hogy a gazdag nemzetek megpróbálnak segíteni a szegény országoknak abban, hogy fizessenek gazdaságuknak a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállásáért, megbirkózzanak az éghajlatváltozás közelgő ártalmaival, és kompenzálják a szélsőséges időjárási károkat.
„Nem meglepő, hogy a gazdagabb nemzetek megpróbálják lekicsinyelni ennek a döntő jelentőségű pénzügyi COP-nak a jelentőségét” – mondta Rachel Cleetus, az Aggódó Tudósok Szövetségétől. „Megpróbálnak kibújni a fizetési kötelezettségük alól.”
A nemzetek hatalmas összegekről tárgyalnak, évi 100 milliárd dollártól évi 1,3 billió dollárig. Ez a pénz „nem jótékonyság, hanem befektetés” – mondta Guterres. “A fejlődő országok nem hagyhatják el üres kézzel Bakut.”
A tárgyalások hátterében a G77-ek és a kínai tárgyalótömb – amelybe a világ számos fejlődő országa is beletartozik – első ízben terjesztett elő egységes követelést évi 1300 milliárd dolláros éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. A blokk képviselője elmondta, hogy a tárgyalásra benyújtott keretet nem tudják elfogadni, és azt felül kell vizsgálni.
„Nem kapunk új erős célt Bakuban, ha azt nem úgy alakítják ki, hogy tiszteletben tartsa a G77-ek álláspontját” – mondta Iskander Erzini Vernoit, a marokkói éghajlati kutatóintézet igazgatója, az Initiative for Climate and Development. “A G77 és Kína határozza meg a napirendet.”
___
Az Associated Press éghajlattal és környezettel kapcsolatos tudósításai több magánalapítványtól kapnak pénzügyi támogatást. Az AP kizárólagos felelőssége minden tartalomért. Keresse meg az AP jótékonysági előírásait, a támogatók listáját és a finanszírozott lefedettségi területeket az AP.org oldalon.
