Miben különbözik a CAGR a különböző típusú eszközök esetében?

Miben különbözik a CAGR a különböző típusú eszközök esetében?

财经
CAGR

A befektetések legjobb keverékének kiválasztásához olyan dolgokba kell fektetni a pénzét, amelyek jó hozamot adnak túl sok kockázat nélkül. Érdemes részvényekbe fektetni a megtakarításait? A részvények gyorsan növekedhetnek, de gyorsan veszíthetnek értékükből. Vagy válasszon stabil befektetéseket, például kötvényeket, amelyek megbízhatóan kamatozik? Az ingatlanok a bérleti díjból származó bevételeket is kombinálják az idő múlásával járó növekedéssel.

A részvények, kötvények, ingatlanok és más jelentős befektetések átlagos éves hozamának és kockázatának áttekintése segít eldönteni, hogy mi a legjobb a céljainak és a kockázattal való kényelemnek. Ha látja, hogy mindegyikük mennyit nyer vagy veszít évről évre, megmutatja, hová tegye a pénzét bölcsen.

A megfelelő befektetési kombináció az Ön időkeretétől és a hullámvölgyekhez való hozzáállásától függ. A különbségek ismerete segít a legmegfelelőbb portfólió felépítésében.

A CAGR értelmezése:

A CAGR azt jelzi, hogy egy befektetés átlagosan éves hozamot produkál egy adott időszakban, kisimítva az időközi volatilitást. Segít a befektetőknek a bevételi potenciál pontos kiszámításában, valamint a különböző pénzügyi eszközök és eszközosztályok összehasonlításában.

Például a piaci kilengések során egy részvény 60%-kal drágulhat egyik évben, de 20%-kal csökkenhet a következő évben. A CAGR figyelembe veszi ezeket az ingadozásokat, kiszámítva a rendszeres összevont éves nyereséget a teljes tartási időszakra vonatkozóan.

A CAGR különféle utakon, például részvényeken, fix kamatozáson és tárgyi eszközökön belül különbözik, az eredendő kockázat-hozam jellemzőik alapján. Elemezzük őket egyenként.

CAGR részvények teljesítménye:

A részvények töredékes tulajdoni részesedést képviselnek a tőzsdén jegyzett vállalkozásokban. Történelmileg a részvények a rövid távú turbulencia ellenére magas, inflációval kiigazított hozamot hoztak hosszú befektetési horizonton.

A nagy kapitalizációjú részvények körülbelül 15%-os CAGR-t kínáltak Indiában 15-20 év alatt. A terjeszkedési kifutópályáiknak köszönhetően az aktívan kereskedett közepes és kis kapitalizációjú vállalatok még magasabb, 20%+ összetett hozamot biztosítottak.

Ugyanakkor a részvényhozamok is rendkívüli volatilitást mutatnak rövidebb futamidő alatt, reagálva a következőkre:

  • Negyedéves pénzügyi eredmények
  • Gazdasági növekedési ciklusok
  • Piacszintű hangulatingadozások

Az ilyen turbulenciát a hosszú távú állomány CAGR-ben elsimítják. A legjobban teljesítő részvények több mint 25%-os éves hozamot produkáltak az évtizedes befektetések során. Még a szélesebb piaci indexek is körülbelül 15%-os növekedést produkáltak évente hosszabb időtávon.

CAGR kötvények nyilvántartása:

A kötvények olyan forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő eszközök, amelyek lejáratig fix kamatfizetést kínálnak a befektetőknek pénzkölcsönadás fejében. Fix kamatozású eszközként a kötvények nagyobb stabilitást kínálnak, annak ellenére, hogy India 6-9%-os tartományában alacsonyabb a történelmi CAGR.

A rendkívül biztonságos kibocsátók, például a központi kormányzat hitelezésével az államkötvények 7-9%-os éves hozamot biztosítanak hosszú időszakon keresztül minimális nemteljesítési kockázat mellett. Egyes állami fejlesztési kötvények korábban akár 10%-os CAGR-t is kínáltak.

A vállalati kötvények enyhén magasabb hitelkockázat mellett 11-12%-hoz közelíthetik a CAGR-t. Az adósságinstrumentumok összetett hozama azonban belső szerkezetük miatt korlátozott.

A kötvények azért vonzóak, mert fix kamatozású biztonságot nyújtanak a részvényekből származó osztalékfizetések ingadozása helyett. Ennek a bizonyosságnak azonban az ára, hogy hosszabb távon alacsonyabb történelmi CAGR-érték alakuljon ki.

CAGR az ingatlanvagyonból:

A fizikai tulajdon, például a föld, lakás stb. birtoklása magas tinédzser CAGR-t generált Indiában a hosszú birtoklási időszakok során. A lakóingatlanok átlagosan körülbelül 15%-os éves megtérülést produkáltak, míg a kereskedelmi eszközök 18%-os CAGR-t értek el az ingatlanpiaci felfutások során.

Az ingatlanhozamok azonban az egyes üzleti ciklusok során időszakos ingadozásoktól is szenvednek:

  • A lakásárak 50%-kal emelkedhetnek a konjunktúra éveiben, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot
  • De 40%-os csökkenés a piaci változások során, amikor az eladatlan készletek felhalmozódnak

Míg a bérleti díjak hozamok hoznak létre némi kiszámítható alapjövedelmet, jelentős ingatlannyereség származik az ingatlanárak felértékelődéséből, amely általában rendszertelenül alakul a különböző helyszíneken, és előre nem jelezhető különböző időtávon. A likviditás hiánya egy másik korlát, mivel a befektetők számára kihívást jelenthet az ingatlanvagyon gyors készpénzre váltása anélkül, hogy az értékelést veszélyeztetné.

Tehát az ingatlan CAGR a részvények magas, de kiszámíthatatlan hozama és a kötvények állandó, de alacsonyabb hozama között helyezkedik el az ingatlanpiaci ciklusokon átívelő teljes befektetési horizonton.

A CAGR-mutatók összehasonlító elemzése:

Most, hogy kifejlesztettük a három alapvető eszközosztályban generált CAGR alapvető megértését, hasonlítsuk össze őket:

  • Visszaküldés: A hosszú távú befektetések tiszta hozamát tekintve a részvények és az ingatlanok 15-25%-os inflációval kiigazított CAGR-t nyújtottak a fix kamatozású eszközök, például a kötvények 6-9%-os tartományához képest.
  • Biztonság: Vállalati hitelminősítésük alapján a kötvények maximális tőkemegőrzést kínálnak. Az ingatlanok mérsékelt kockázatot hordoznak, míg a részvények ki vannak téve a külső események által befolyásolt szélsőséges áringadozásnak.
  • Likviditás: A részvények kínálják a legmagasabb likviditást, lehetővé téve a befektetők számára a gyors belépést vagy kilépést. Az ingatlan értékesítése kihívást jelent az ár vagy a várakozási idő kompromisszumok nélkül. A kötvények is csak szerény másodpiaci aktivitást mutatnak.
  • Adózás: A kamatjövedelem magasabb adókulccsal adózik, mint a részvény- és ingatlannyereségre vonatkozó kedvezményes tőkenyereség-adó. Ez utóbbiak előnyös adókezelésben részesülnek, ami növeli az adózás utáni CAGR-t.

Egyetlen eszközkategória sem tűnik vitathatatlan választásnak a paraméterek között – mindegyiknek külön előnyei és hátrányai vannak. A pénzügyi célokhoz és a kockázatvállalási hajlandósághoz igazodó stratégiai allokáció kritikus fontosságú.

A hosszabb időtávú fiatal befektető nagyobb portfóliósúllyal rendelhet részvényeket és ingatlanokat a hosszú távú növekedés érdekében. Egy közelgő nyugdíjba vonulás növelheti a kötvényallokációt a stabil jövedelem érdekében.

A megtérülési elvárások moderálása:

A múltbéli CAGR-trendek vak előrevetítése a jövőbe pontatlan és hibás következtetésekhez vezethet. A megtérülési feltételezéseknek figyelembe kell venniük a valószínű gazdasági forgatókönyveket:

  • Készletek: India GDP-bővülése várhatóan átlagosan 6-7% évente; A vállalati nyereség így 12-15%-kal nőhet, ami hasonló jövőbeli részvény CAGR-t eredményez.
  • Kötvények: Az államkötvény CAGR 7% körüli, a vállalati kötvények pedig 8-9% körül mozognak, ami igazodik a kamattrendekhez.
  • Ingatlan: Az ingatlanáraknak hosszabb ideig a jövedelemszinten belül kell maradniuk. Ennek az összefüggésnek a tükrözésére építsen fel egy 11-13%-os CAGR-becslést, egyensúlyban tartva a jövedelemnövekedést és az ingatlanérték-növekedést a reális gazdasági paraméterek között.

A kulcs abban rejlik, hogy az eszközöket optimista történelmi CAGR-on és kiegyensúlyozott perspektíván alapul, amely mérlegeli a kockázatokat, a volatilitást, a likviditást stb., ahelyett, hogy pusztán a múltbeli hozamok mozgatnák. Ez megfontolt portfólió-eszközallokációhoz vezet a hosszú távú befektetési célok elérése érdekében.

Ha nem biztos abban, hogyan kell felmérni a CAGR-t konkrét befektetéseihez, a CAGR-kalkulátor segíthet megbecsülni a potenciális megtérülést a korábbi teljesítmény alapján.

Következtetés:

A CAGR segít összehasonlítani a részvények, kötvények és ingatlanok hozamát. Egyetlen eszköz sem nyújt minden frontot – a részvények és az ingatlanok magasabb történelmi növekedést produkáltak, de volatilitás mellett, míg a kötvények az alacsonyabb hozam ellenére is stabilitást biztosítanak. Kulcsfontosságú a célokhoz igazított stratégiai allokáció és a rendszeres újraegyensúlyozás.