Az Indiai Fizetésképtelenségi és Csődbizottság (IBBI) Anuj Maheshwari által az információhoz való jogról (RTI) szóló 2005. évi törvény alapján benyújtott fellebbezéssel vitatta az RTI-kérelmére adott késedelmes választ. A fellebbező információkat kért a legfiatalabb és legidősebb bejegyzett fizetésképtelenségi szakértőkre vonatkozóan, beleértve a nevüket, regisztrációs számukat, életkorukat és regisztrációs dátumukat.. Míg az IBBI elismerte az RTI-kérésre való válaszadás késedelmét, hangsúlyozta a törvényi határidők betartásának fontosságát. Az elsőfokú fellebbviteli hatóság a felülvizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a kért adatok az RTI-törvény 8. § (1) bekezdésének j) pontja alapján mentesített személyes adatoknak minősülnek, mivel nyilvánosságra hozataluk a magánélet indokolatlan megsértéséhez vezethet anélkül, hogy nagyobb közérdeket szolgálna. A hatóság a Legfelsőbb Bíróság precedenseire hivatkozva pontosította, hogy a törvényi felmentéseknek kell érvényesülniük, kivéve, ha kényszerítő közérdek indokolja a nyilvánosságra hozatalt. Következésképpen a fellebbezést elutasították, megerősítve a személyes adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó RTI-kérelmek korlátait.
AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ÉS AZ ELSŐ FELLEBBEZÉSI HATÓSÁG ELŐTT
INDIA fizetésképtelenségi és csődügyi testület
7. emelet, Mayur Bhawan, Shankar piac,
Connaught Circle, Újdelhi- 110 001
Kelt: 2024. október 29
RTI fellebbezési regisztrációs szám: ISBBI/A/E/24/00041
AZ ÜGYBEN
Anuj Maheshwari… … Fellebbező
vs.
Központi lakossági információs referens
India Fizetésképtelenségi és Csődbizottsága
7. emelet, Mayur Bhawan, Shankar piac,
Connaught Circle, Újdelhi – 110 001. …. Válaszadó
RENDELÉS
1. A fellebbező 25-én nyújtotta be a jelen fellebbezéstth 2024. október, vitatva, hogy az alperes az RTI-törvény szerinti 30 napon belül nem adta meg a tájékoztatást. Megállapítjuk, hogy az RTI törvény 7. § (1) bekezdése szerint az alperes a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles válaszolni. A nyilvántartás szerint a kérelem 24-én érkezett be a CPIO-hozth 2024. szeptember 8-án azonban ártalmatlanítottákth 2024. november, ami 16 nappal a határidő után. Az IBBI-hoz hasonló állami hatóságok CPIO-jaként a válaszadónak érzékenynek kell lennie az információkéréssel kapcsolatos határidőkre és selejtezésre. Ezért arra buzdítom és sürgetem a Kérelmezettet, hogy az RTI-törvény szerinti adatigénylések kezelése során vegye figyelembe a jogszabályi előírásokat, és az RTI-kérelmeket az előírt határidőn belül selejtezze meg.
2. Mivel ez a fellebbezés az RTI törvény rendelkezéseinek részletes vizsgálatát követelte meg, ezért 30 nap helyett 45 napon belül elbírálásra kerül. A fellebbező az RTI kérelmében a következőket kérte:
“Azért írok, hogy tájékoztatást kérjek a 2005. évi információhoz való jogról szóló törvény értelmében. A következő adatokat kérem az Indiai Fizetésképtelenségi és Csődbizottságnál (IBBI) a kérelem benyújtásának időpontjában nyilvántartásba vett fizetésképtelenségi szakemberekkel kapcsolatban: 1. A név, Az IBBI-nál jelenleg nyilvántartott legfiatalabb fizetésképtelenségi szakértő regisztrációs száma, életkora és regisztrációjának dátuma. 2. Az IBBI-nál jelenleg nyilvántartott legidősebb fizetésképtelenségi szakértő neve, regisztrációs száma, életkora és regisztrációjának dátuma.”
3. Az alperes a következőket válaszolta:
“A fizetésképtelenségi szakértők adatai az IBBI honlapján és a következő címen érhetők el https://ibbi.gov.in/en/ips-register/registered-ips.
A fizetésképtelenségi szakértők életkorára vonatkozó adatok személyes adatok jellegűek, és azok ezért a 2005. évi RTI-törvény 8. (1) bekezdésének h) pontja értelmében mentesült a közzététel alól.”
4. A fellebbező a fellebbezésben a következőket nyilatkozta:
“A fellebbezést az információhoz való jogról szóló 2005. évi törvény 19. § (1) bekezdése alapján nyújtom be, mivel a 2024.09.24-én kelt válasz az RTI pályázatomra. A 30 napos határidő lejárta ellenére I nem kaptak semmilyen tájékoztatást a kért információkkal kapcsolatban. Azért írok, hogy az eredeti jelentkezésem időpontjában az Indiai Fizetésképtelenségi és Csődbizottságnál (IBBI) nyilvántartásba vett fizetésképtelenségi szakemberekkel kapcsolatos alábbi részleteket kérjem: 1. A legfiatalabb fizetésképtelenségi szakember neve, regisztrációs száma, életkora és regisztrációjának dátuma jelenleg az IBBI-nál regisztrált. 2. Az név, regisztrációs szám, életkor és a regisztráció dátuma a legidősebb A fizetésképtelenségi szakértő jelenleg az IBBI-nál regisztrált.”
5. A kérelmet, az alperes válaszát és a fellebbezést gondosan megvizsgáltam. A kérelem megvizsgálása előtt célszerűnek tartom az RTI törvény szerinti „tájékoztatási” körrel és az információhoz való joggal foglalkozni. Meg kell jegyezni, hogy az RTI törvény 2. szakaszának f) pontja értelmében az „információ” azt jelenti, hogy „bármilyen formában bármilyen anyag, beleértve a feljegyzéseket, dokumentumokat, emlékeztető e-maileket, véleményeket, tanácsokat, sajtóközleményeket, körleveleket, megrendeléseket, naplókat, szerződéseket, jelentéseket, papírokat, mintákat, modelleket, bármilyen elektronikus formában tárolt adatanyagot és a minden olyan magánszervezet, amelyhez a hatóság bármely más, jelenleg hatályos jogszabály alapján hozzáférhet.”.
6. A fent említett definíció magában foglalja az anyagok rendelkezésre bocsátását feljegyzések, dokumentumok, vélemények, tanácsok stb. formájában. Nem foglalja magában a felvetett kérdésekre vonatkozó véleményezést, illetve az inkvizíciók számára felvilágosítást vagy tanácsadást. Az RTI törvény 2. § (j) pontja meghatározza a „információhoz való jog” olyan, a törvény alapján hozzáférhető információk tekintetében, amelyek hatóság birtokában vannak, vagy amelyek ellenőrzése alatt állnak, és amelyek az RTI-törvény 8. §-a szerinti kivételekkel nyilvánosságra hozhatók. Így, ha a hatóság bármilyen „információval” rendelkezik adatok, statisztikák, kivonatok formájában, a kérelmező az RTI-törvény értelmében hozzáférhet azokhoz, a szakaszban szereplő mentességekkel. Az is világos, hogy az RTI-törvény 3. szakasza szerinti „információhoz való jogot” maga az RTI-törvény korlátozza, mivel a jog a 2. szakasz f) pontjában meghatározott „információ” körén belül korlátozódik, és más rendelkezések hatálya alá tartozik, mint pl. törvény 8. §-a alá tartozókat.
7. A 8. § (1) bekezdés j) pontja mentesíti azokat az információkat, amelyek olyan személyes adatokra vonatkoznak, amelyek nyilvánosságra hozatala semmilyen köztevékenységhez vagy közérdekhez nem kapcsolódik, vagy amely az egyén magánszférájába való jogosulatlan megsértését okozná, kivéve, ha azt nagyobb közérdek indokolja. az ilyen információk nyilvánosságra hozatala. Ha a kért információ személyes jellegű, és semmilyen köztevékenységgel vagy érdekkel nem áll kapcsolatban, vagy nagyobb közérdeket nem szolgálhat, az adatszolgáltatásra a Kérelmezett jogilag nem köteles. A tisztelt Legfelsőbb Bíróság Bihar Közszolgálati Bizottság kontra Saiyed Hussain Abbas Rizwi és Ors. (2012. évi 9052. sz. polgári fellebbezés (2011. évi 20217. SLP (C) sz.) vide 13-i végzésth 2012 decemberében megfigyelték, hogy
„E rendelkezés értelmében a mentesített kategóriába tartoznak azok az információk, amelyek olyan személyes adatokra vonatkoznak, amelyek nyilvánosságra hozatala semmilyen köztevékenységhez vagy közérdekhez nem kapcsolódik, vagy amely az egyén magánszférájának indokolatlan megsértését okozná, kivéve, ha az érintett hatóság elégedett azzal, hogy nagyobb közérdek indokolja az ilyen információk nyilvánosságra hozatalát. Ezért világosan meg kell érteni, hogy törvényi felmentésről van szó, amelynek főszabályként kell érvényesülnie, és csak kivételes esetekben lenne megengedhető a nyilvánosságra hozatal, ez is a nagyobb közérdek próbáját mutató okokból rögzítendő. Nem lesz összhangban e rendelkezések szellemével, ha az illetékes hatóság mechanikus módon utasítást ad a fenti rendelkezések értelmében védhető információk közzétételére.”
In Canara Bank kontra CS Shyam és Anr. (2009. évi 22. polgári fellebbezés) vide 31-én kelt határozatst 2017 augusztusában a tisztelt Legfelsőbb Bíróság a következőket állapította meg:
“Megfontolt álláspontunk szerint a fent említett jogelv a jelen ügy tényállására teljes mértékben érvényes. Ez az oka annak, hogy először is az 1. számú válaszadó által a Bankban dolgozó munkavállalókról kért információ személyes jellegű volt; másodszor, a törvény 8. szakaszának j) pontja értelmében mentesült a nyilvánosságra hozatal alól, és végül az 1. számú alperes sem közölt semmilyen közérdeket, sokkal inkább nagyobb közérdeket, amely az egyes munkavállalók ilyen jellegű információinak megszerzéséhez fűződik, és semmilyen megállapítást nem rögzített a Központi Tájékoztatási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság bármely nagyobb közérdeknek az 1. számú alperesnek történő ilyen információszolgáltatásba való bevonását illetően.”
8. Úgy vélem, hogy a legfiatalabb és legidősebb személyek neve, regisztrációs száma, életkora és nyilvántartásba vételének dátuma indokolatlan megsértését okozhatja az ilyen személyek magánéletébe. Továbbá nem vagyok megelégedve azzal sem, hogy egy nagyobb közérdek hogyan érintett. Mint ilyen, nem találok olyan megalapozott indokot, amely felülmúlná a 8. szakasz (1) bekezdésének j) pontja szerinti mentesség hatályát.
9. A fentiekre tekintettel nem találok okot arra, hogy az Alperes döntésébe beleavatkozzam. A fellebbezés ennek megfelelően elbírálásra kerül.
Sd/
(Jithesh John)
Első fellebbviteli hatóság
Másolás ide:
1. Fellebbező, Anuj Maheshwari.
2. CPIO, The Insolvency and Bankruptcy Board of India, 7th Floor, Mayur Bhawan, Shankar Market, Connaught Circle, Újdelhi- 110 001.
