Insights by IAS Padama Jaiswal

Újdelhi [India]november 25.: A globális technológiai környezet példátlan ütemben fejlődik, és az olyan innovációk vezetnek, mint a mesterséges intelligencia (AI), az 5G és a kvantumszámítástechnika. Noha ezek a fejlesztések hatalmas lehetőségeket ígérnek a különböző ágazatok számára, jelentős kiberbiztonsági kihívásokat is jelentenek. IAS tiszt Padama Jaiswal2003-ban az AGMUT tisztségviselője volt, aki ebben a digitális korszakban nagy sikert aratott a kormányzás bonyolultságaiban való eligazodásban. A Panjab Egyetem MBA fokozatával és vállalati titkári képesítéssel felvértezve olyan kormányzati és szabályozó testületekben töltött be kritikus szerepet, mint az RBI, a SEBI és a Választási Bizottság. Jelenleg az Unió területeiért és államaiért felelős kormány titkáraként tevékenykedik, ahol feladatai közé tartozik a szakpolitikák kialakítása és végrehajtása a miniszterekkel vagy a Miniszterek Tanáccsal egyeztetve.

Meglátásai rávilágítanak az AI, az 5G és a Quantum Computing által előidézett mélyreható átalakulásokra és sebezhetőségekre, hangsúlyozva a szilárd szabályozási keretek, a köz-magán együttműködés és az innovatív kiberbiztonsági intézkedések szükségességét a felmerülő fenyegetések leküzdéséhez.

AI: A kétélű kard a kiberbiztonságban

A mesterséges intelligencia egy átalakító erő, amely eszközöket kínál a kiberbiztonság megerősítésére, ugyanakkor képessé teszi a kiberbűnözőket kifinomult támadások végrehajtására. A szervezetek világszerte felhasználják az AI-t a kiberincidensek előrejelzésére és megelőzésére. Indiában az olyan kezdeményezések, mint a Computer Emergency Response Team (CERT-In), mesterséges intelligencia segítségével figyelik a kormányzati hálózatokat, és valós időben azonosítják a fenyegetéseket. Hasonlóképpen, a pénzintézetek mesterséges intelligencia által vezérelt csalásészlelő rendszereket használnak az adathalászat és a személyazonosság-lopás elleni küzdelemre, javítva ezzel a banki műveletek biztonságát.

Az AI képességeivel azonban vissza is lehet élni. Indiában a hackerek a mesterséges intelligencia segítségével szimulálják az autentikus banki kommunikációt, megtévesztve az ügyfeleket érzékeny hitelesítő adatok felfedésére. Globális szinten a mélyhamisítási technológiákat felfegyverezték. Például az Egyesült Királyságban a támadók mesterséges intelligencia által generált hangot használtak a vezérigazgató kiadatására, ami több mint 243 000 dollár csalárd átutalást eredményezett. Ezek a példák a mesterséges intelligencia kettős természetét hangsúlyozzák – védőként és fenyegetésként is a kiberbiztonsági környezetben.

5G hálózatok: A hiperkapcsolat ígérete és veszélyei

Az 5G hálózatok elterjedése forradalmasította az iparágakat azáltal, hogy lehetővé tette a gyorsabb kapcsolódást és támogatja a dolgok internetét (IoT). Az olyan városok, mint Pune és Bengaluru, példázzák ezt az átalakulást, kihasználva az 5G-alapú IoT-rendszereket a forgalomirányításban, az egészségügyben és a közművekben. Ennek a kapcsolatnak azonban ára van – kibővített támadási felület a kiberbűnözők számára.

Az IoT sebezhetőségei különösen aggasztóak. Delhiben egy IoT-képes lélegeztetőgép elleni támadás rávilágított az életveszélyes következmények lehetőségére. Nemzetközi szinten Finnország tanúja volt egy DDoS-támadásnak IoT-csatlakozású biztonsági kamerák ellen, ami egy egész szálloda felügyeleti rendszerét veszélyeztette. Az ilyen incidensek azt mutatják, hogy sürgősen szükség van a szigorú IoT biztonsági szabványok bevezetésére és a zéró bizalmi keretrendszerek elfogadására. Az olyan országok, mint Japán és Dél-Korea, már kötelezővé tették ezeket az intézkedéseket 5G-hálózataikra, mércét szabva ezzel a globális kiberbiztonsági gyakorlatok számára.

Kvantumszámítástechnika: A titkosítási kihívás

A kvantumszámítás, bár gyerekcipőben jár, fenyegetést jelent a hagyományos titkosítási módszerekre nézve. Páratlan feldolgozási képessége potenciálisan dekódolhatja az érzékeny adatokat, veszélyeztetve a pénzügyi rendszereket, a védelmi kommunikációt és a személyes információkat. India gazdasági ökoszisztémája, amely nagymértékben támaszkodik a titkosításra az Aadhaar-hoz kapcsolódó fiókok biztonsága érdekében, különösen sérülékeny.

Felismerve ezt a kockázatot, India lépéseket tett a kvantum jövőre való felkészülés érdekében. 2022-ben az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) sikeresen demonstrálta a kvantumkulcs-elosztást (QKD) két város között, megalapozva ezzel a feltörhetetlen kommunikációs csatornákat. Ezenkívül az Indiai Reserve Bank (RBI) kvantumbiztos kriptográfiát kutat a pénzügyi tranzakciók védelme érdekében. Ezek az erőfeszítések összhangban vannak olyan globális kezdeményezésekkel, mint például a posztkvantum kriptográfiai szabványok kidolgozása a kritikus infrastruktúra védelmére.

Lépcsőzetes kudarcok: A kiberfenyegetések dominóhatása

A mesterséges intelligencia, az 5G és az IoT konvergenciája rendszerszintű kockázatokat rejt magában, ahol az egyik tartomány meghibásodásai átgyűrűzhetnek egymással összekapcsolt szektorokon. Egy éles példa 2021-ben Mumbaiban történt, ahol egy feltételezett kibertámadás az elektromos hálózatot ért széleskörű kimaradásokat okozott. Hasonlóképpen, Ukrajna is kibertámadásokkal szembesült az elektromos hálózata ellen, ami országos áramszünetekhez vezetett.

A mesterséges intelligencia által vezérelt rosszindulatú programok és az 5G hálózatok súlyosbítják ezeket a kockázatokat. Dél-Koreában a hackerek mesterséges intelligencia által vezérelt rosszindulatú programokat használva feltörték az autonóm járműrendszereket, és csak az időben történő észleléssel hárították el a lehetséges katasztrófákat. Az ilyen incidensek aláhúzzák a valós idejű nyomon követés és az erőteljes köz-magán együttműködés szükségességét. Indiában a National Critical Information Infrastructure Protection Center (NCIIPC) magáncégekkel működik együtt az olyan szektorok biztonságának érdekében, mint a távközlés, az energia és a közlekedés, tükrözve az Egyesült Államokban és az Európai Unióban tett globális erőfeszítéseket.

A kiberkockázatok mérséklése: az ellenálló képesség stratégiái

A fejlődő fenyegetettség elleni küzdelem érdekében a nemzeteknek sokoldalú megközelítést kell alkalmazniuk a kiberbiztonság terén. India dicséretes előrelépést tett ezen a területen. Például a Maharashtra Cyber ​​Cell mesterséges intelligencia-alapú incidensreagáló eszközökkel 2023-ban sikeresen meghiúsította a mumbai önkormányzati vállalat elleni nagyszabású ransomware támadást.

Globálisan az együttműködési keretrendszerek hatékonynak bizonyulnak. Az izraeli kibervédelmi hatóság köz- és magánszféra partnerségeket hozott létre a zsarolóvírus-támadások elleni küzdelem érdekében, míg a szingapúri kiberhigiéniai kampányok az adathalászatról és a szociális tervezési fenyegetésekről oktatják a polgárokat. Hasonlóképpen, az Indiai Reserve Bank a kvantumbiztonságos kriptográfiára összpontosít az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézetének (NIST) erőfeszítéseivel, amely fejlett titkosítási szabványokat fejleszt ki.

A nulla bizalommal járó biztonsági modellek egyre nagyobb teret hódítanak világszerte. Az Egyesült Államok szövetségi kormánya 2024-re minden ügynökségnél zéró bizalmi architektúrát ír elő, ezt a szabványt az indiai 5G szolgáltatók kezdik átvenni. Ezek a modellek, amelyek azt feltételezik, hogy egyetlen entitás sem eredendően megbízható, létfontosságúak a kritikus rendszerek védelmében.

A jövő biztosítása: Együttműködés és innováció

Az AI, az 5G és a Quantum Computing gyors elterjedése átalakulási lehetőségeket kínál, miközben példátlan kiberbiztonsági kockázatokat hordoz magában. Padama Jaiswal meglátásai rávilágítanak India proaktív intézkedéseire, beleértve a mesterséges intelligencia alapú fenyegetésészlelést, a kvantumbiztonságos titkosítást és a zéró bizalmi keretrendszereket, amelyek e kihívások kezelésére szolgálnak.

India együttműködési erőfeszítései, mint például az NCIIPC és a magáncégek között, globális kezdeményezéseket tükröznek. Az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában a köz- és magánszféra közötti partnerségek bizonyítják a közös erőfeszítések fontosságát a kiberkockázatok kezelésében. Ahogy a kiberfenyegetések egyre kifinomultabbak, a globális együttműködés, a szabályozási előretekintés és a technológiai innováció kritikus fontosságú lesz.

Az előremutató megközelítés és az élvonalbeli megoldások elfogadásával a nemzetek biztonságossá tehetik digitális infrastruktúrájukat, biztosítva a rugalmas jövőt az egyre inkább összekapcsolt világban.

Ha bármilyen kifogása van a sajtóközlemény tartalmával szemben, kérjük, lépjen kapcsolatba velünk a pr.error.rectification@gmail.com címen. A következő 24 órán belül reagálunk és orvosoljuk a helyzetet.