Ahogy Európa ismét megnyílik az utazók előtt, minden eddiginél izgalmasabb a rájuk váró kulturális kincsekre gondolni. Számomra az utazás egyik legnagyobb öröme a nagy művészettel való személyes találkozás – amit egy ún. Európa 100 legjobb remekműve. Íme az egyik kedvencem:
2000 évig az athéni Parthenon-templom szinte tökéletesen érintetlen maradt. De 1687-ben, amikor Athén ostrom alatt állt, a Parthenont hatalmas lőpor tárolására használták. (Látod, hová megy ez?) Pow! Egy hatalmas robbanás a Parthenon hatalmas darabjait küldte mindenhová. Aztán 1801-ben a brit nagykövet, Lord Elgin a legértékesebb fennmaradt faragott kődarabokat Londonba szállította, ahol a mai napig elkápráztatják a látogatókat – az „Elgin Marbles”-t.
A londoni British Museum azokat a szobrokat és domborműtáblákat mutatja be, amelyek egykor a Parthenon ma már csupasz külsejének tetejét díszítették. A mintegy ie 430-ban faragott domborművek annak a 500 láb hosszú fríznek a részét képezik, amely egykor a templomot gyűrűzött. 56 pillanatképet mutatnak be az ókori Athén legünnepesebb alkalmából: egy nagy felvonulásról az Akropolisz-dombra, hogy megünnepeljék a város születésnapját.
A felvonulás lóháton ülő férfiakkal kezdődik, akik igyekeznek megzabolázni lendületes lovaikat. Ezután jönnek a fuvolán játszó zenészek, míg a hölgyek táncolnak. Az előkelő polgárok szekereken lovagolnak, gyerekek száguldoznak mellettük, a papok pedig ünnepélyes ökröket vezetnek áldozatra. A menet középpontjában egy csapat tizenéves lány áll. Elegáns redőzött köntösbe öltözve csoszognak magukkal, ajándékokat cipelve az isteneknek, például füstölőket és boroskannákat.
A lányokra bízták a felvonulás legfontosabb ajándékát: egy összehajtott köntöst. Amikor a felvonulás a Parthenonban tetőzött, a lányok szimbolikusan bemutatták a köntöst a templom 40 méter magas, arany és elefántcsont Athéné szobrának.
A realizmus hihetetlen: a férfiak jól kirajzolódó izmai, a lovak kidudorodó erei. A lányok bonyolultan redőzött köntösei olyan stabilnak tűnnek, mint a hornyolt oszlopok, de természetesen kilépnek – a kőből előbukkanó emberi forma. Ezeket a paneleket eredetileg merész színekre festették. A részletek nyüzsgése közepette a fríznek egyetlen egyesítő eleme van – minden fej egy szinten van, ugyanabba az irányba tartva, egyetlen emberi szalagot alkotva a Parthenon körül.
A Parthenon főbejáratát egy grandiózus jelenet díszítette, amely Athén városának születésének pillanatát ábrázolja. Ezek a szobrok az ajtó feletti háromszög alakú oromfalon belül fészkeltek. A görög isteneket mutatja be, amint egy olimpikon lakomán heverésznek. Hirtelen felindul a tevékenység. Az istenek egy csodás esemény felé fordulnak: Zeusznak éppen a fejét hasították fel, hogy felfedje Athénét, a város szimbólumát. (Sajnos ez a kulcsjelenet hiányzik – ez az üres hely a háromszög csúcsán.)
Ezek az oromfalas szobrok valósághűek és háromdimenziósak, teljesen természetes és nyugodt pózokban dőlnek hátra. A női köntösök természetesen tapadnak és gyűrődnek, felfedve alattuk tökéletes anatómiájukat.
A domborműves panelek utolsó sorozata (az úgynevezett metópok) egy görög legendát ábrázol, amely összefoglalja az egész Parthenont. Az ősi görög népet mutatják be, amint brutális kentaurokkal verekednek. Ez egy mindenki számára ingyenes hajhúzó, torokszorító, sípcsontba és térdre rúgó rúgás. Végül az emberek kerülnek fölénybe – ez jelképezi, hogy a civilizált athéniek hogyan győztek barbár szomszédaikon.
A való életben a görögök felálltak egy brutális háborúból, és felépülésüket a Parthenon megépítésével zárták le. A kincses Elgin márványok a legnagyobb görög templomok termésének krémjét képviselik. És megörökítik azt a pillanatot az emberiség történetében, amikor a civilizáció győzött a barbárságon, a racionális gondolkodás az állati késztetések felett, és a rend a káosz felett.
